Október 29-én, vasárnap csúcsosodott ki az a több hónapja tartó ünnepségsorozat, amelyet II. Rákóczi Ferenc a 18. századi Habsburgellenes felkelés vezére és társainak újratemetése századik évfordulója alkalmából rendeztek Kassán. Az ünnepi szertartáson és a Szt. Erzsébet Székesegyházban tartott szentmisén részt vett Sólyom László magyar köztársasági elnök, Zdenko Trebuľa, a Kassai Megyei Önkormányzat elnöke, Frantisek Knapík, Kassa Főpolgármestere és több ezer szlovákiai és magyarországi vendég.
Sólyom László szavai szerint városunk lehetőséget kapott, hogy nagyszerű példát mutasson, hogyan lehet megünnepelni a közös gyökerű magyar és szlovák múlt történelmi eseményeit. Utalt arra, hogy Rákóczi zászlaja alatt 6.000 szlovák kuruc is harcolt és hogy fennmaradtak Rákóczi szlovák nyelvű pátensei. „Mint a múltban, amikor közös célokért, értékekért szálltunk síkra, úgy a jelenben is érvényesítenünk kell e törekvéseket az Európai unió keretein belül. Ha emlékezünk a múltra, amely összeköt minket, nem feledkezhetünk meg közös jelenünkről, mert egy nemzetközi közösség tagjai vagyunk,“ – mondta Sólyom László. Hangsúlyozta, hogy az EU azért jött létre, hogy az európai nemzetek békében, barátságban éljenek és hogy jogaik biztosítva legyenek.
1906-ban testi maradványainak idehozói úgy tekintettek Rákóczira, mint a magyar történelem kiváló egyéniségére. A felkelést, amelyet vezetett, magyar belügynek tartották. A történelemtudomány ma már tudatosítja, hogy az eredetileg jobbágyfelkelésnek indult megmozdulás, a fejedelemnek köszönhetően európai méretű szabadságharc lett. Kapcsolatban volt a kor legjelentősebb európai uralkodóival, diplomatáival. Felkelése az akkori nagyhatalmak katonai konfliktusának része volt.
100 évvel ezelőtt a 20. század érkezése gyakran kedvezőtlen képet és megnemértést mutatott a világnak Többszörös próbálkozásai ellenére sem tudta azonban megakadályozni a történelmi Magyarország nemzeteinek a közös történelembe és kultúrába vetett hitét. Rákóczi fejedelem személye ennek bizonyítéka. Nemcsak a kuruc korral, de a közelmúlt és a jelen történéseivel. Nemcsak azzal, amiért sikertelenül harcolt, hanem azzal, ami törekvéseiből halála után is fennmaradt.
„Magyarország nemzetei végül is modernebb formában megvalósították A szabad, megfontolt és önálló döntés saját magukról mint akkor is és az ma is értékes jelkép, megmaradt számunkra. Kétségtelen, hogy a fejedelem csodálkozna, hogy Magyarországnak ma mennyire más arculata van, és még inkább csodálkozna a modern egyesített Európa láttán, “ – mondta a Dóm előtti beszédében Zdenko Trebuľa a Kassa Megyei Önkormányzat elnöke. „A legnagyobb, legbecsesebb érték ma a 21. század elején is a szabadság, a megfontolt önrendelkezési jog. Becsüljük meg és védjük. Merítsünk becses őseink eszméiből, hogy egyértelműen jelezhessük közös európai jövőnk célját. Városunkban és ebben a megyében az emberek mindig becsülték egymást és tiszteletben tartották egymás nézeteit. Legyünk a tolerancia és a kölcsönös megbecsülés hívei. Merítsünk ihletet a történelemből, hogy a mai kor úgy kerüljön a történelem lapjaira, mint a béke és a haladás kora.“ Az emlékünnepély résztvevői a Szent Erzsébet székesegyházban ünnepi szentmisén vettek részt, ahol az altemplomban Rákóczi földi maradványai nyugszanak. Később a vendégek megkoszorúzták a fejedelem végső nyugvóhelyét. Koszorúval emlékeztek a Dóm északi falán elhelyezett domborműnél, a Hóhér bástya mellett álló emlékműnél és a Rodostói háznál is.
A kort idéző gyászmenet a városon át az 1906. október 29-i eseményekre emlékeztetett. Korhű jelmezekben lovagoltak Rákóczi kurucai. Kocsin vitték arcképét és a családi címert azon városok, falvak és megyék szalagjaival, ahol a fejedelem megfordult. A menet, melynek jelentős részét a Nosztalgia vonattal érkezett magyarországi vendégek alkották, volt a márciustól mostanáig Kassa város védnöksége alatt szervezett rendezvénysorozat csúcspontja. Az emlékünnepek első állomása Borsiban, Rákóczi szülőfalujában volt. Ezt a megemlékezést kiállítások, hangversenyek, színházi előadások, szemináriumok és egy nemzetközi tudományos konferencia követték.
Az erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc a Zemplén megyei Borsiban született 330 évvel ezelőtt. 1703-tól a Habsburgellenes rendi felkelés vezére volt. Zászlói alatt, amelyeknek jelszava Pro libertate (a szabadságért) közösen harcoltak magyarok, szlovákok, ruszinok románok és lengyelek. Főhadiszállása egy ideig Kassán volt. A kurucok fegyverletétele után számkivetésben élt Lengyelországban, Franciaországban és végül a törökországi Rodostóban, ahol 1735-ben halt meg. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején hazaárulónak tartották. Csak 1906-ban vált lehetővé, hogy földi maradványait hazahozzák Törökországból és újratemessék a Szent Erzsébet Székesegyházban.
Szöveg: Zuzana Bobriková Foto: Slavomír Szabó, Kornis Antónia